SAJT

 
 A sajt eredete
Az első sajtkészítés valószínűsíthető időpontja: Kr.e. 8000 és Kr.e. 3000 közé tehető (amikor háziasították a juhokat). Az első sajtokat a közel-keleten élő nomádok vagy a Közép-Ázsiában élő nomád türkök készítették.
Valószínű, hogy a sajtot véletlenül fedezték fel, Egy legendás történet is mesél róla, hogy a sajtot egy ismeretlen arab nomád fedezte fel. A legenda úgy szól, hogy tejjel töltött meg egy nyeregtáskát hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Több óra után lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált amelyben szilárd fehér darabokba vált ki a sajt. A nyeregtáska, egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin, a forró nap és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el. A nomád, meglehetősen közönyös volt a műszaki részletek iránt, csak a lényeggel törődött: a savó iható az aludttej pedig ehető.
A sajtkészítés fokozatosan fejlődött, ahogyan a készítés módja elterjedt a népek között. 
 
A sajtról említést találunk a Bibliában is
Amikor Dávid elszökött a Jordán folyón keresztül, őt a kine (tehén) sajtjával táplálták (2 Samuel 17:29) majd pedig tíz, feltehetően juhsajtot vitt ajándékba az ezredesnek. (18 Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é, és hozz tőlük jelt.) (1 Samuel 17:18). A leírások világosan mutatják, hogy létezett egy völgy Jeruzsálem közelében, ahol sajtgyártással foglalkoztak. Magas fokú tudásuk volt a sajtkészítéshez például juh és tehénsajtok, és különleges tejek, amelyekből édesítetlen természetes joghurtot erjesztettek.

Sajtgyártás és a rómaiak
 A rómaiak megtanulták a sajtgyártást, és a rájuk jellemző hatékonyságukkal gyorsan művészetté fejlesztették, valamint ezt meg is jelenítették képzőművészetben is. Az eljárást fejlesztették és különböző ízű és jellegű sajtféleségeket készítettek. A nagyobb római házaknak volt egy különálló sajtkonyhájuk.

Sajt a középkorban

A Római Birodalom folyamatos hanyatlásával, majd bukásával - i. sz. 410 körül - a sajt története csak tovább színesedett.A sajtkészítés a mediterrán térségen, keresztül terjedt lassan Európa déli és középső része felé. Azok a települések, ahova eljutott a sajtgyártás tudománya, a saját állattartási és éghajlati viszonyaikra alakították át a technológiát, többek között a sajtfélék ezerszínűsége is ennek köszönhető.

A legismertebb középkorból eredő fajták: Gorgonzola/879, Roquefort/1070, Grana/1200, Cheddar/1500, Parmezán/1579, Gouda/1679, Gloucester/1679, Stilton/1785, Camembert/1791.
John Heywood 1576-ban „Példabeszédek John Heywoodtól” című könyvében ezt írta le: „A hold újsajtból van”. Bár ezt akkoriban számos ember elhitte, ma már tudjuk, hogy ez ostobaság.
Az első ipari termelésre kialakított gyár 1815-ben, Svájcban indult be, Az Egyesül Államokban Jesse Williams olasz származású tejtermelő, 1851-ben a saját farmján kezdett futószalagos termelésbe. Évtizedeken belül több száz ilyen „gyár” jött létre, ez volt a nagyüzemi tejgyártás kezdete.

A sajt élettani hatásai
Táplálékaink nagy része sok zsírt tartalmaz, de a sajtban található jó minőségű tejzsír jól emészthető, és fontos szerepe van a zsírban oldódó A- és E-vitaminok feldolgozásában. Nem árt tudnunk, mielőtt vásárolnánk, hogy a különféle sajtoknál feltüntetik a zsírtartalmat. Lehetőleg válasszunk zsírszegény sajtokat.Ez azért lényeges, mert e termékeken keresztül kevesebb koleszterin kerülhet be szervezetünkbe. A zsírszegény, friss sajtok könnyen emészthetők.
Az ember munkabírása, teljesítőképessége összefügg a felvett táplálék fehérje-értékével. A szellemi erőfeszítést igénylő teljesítményekhez az oxigénen és a glükózon kívül a fehérje is alapvető jelentőségű. A sajt életfontosságú aminosavakat tartalmaz, amik többek között a központi idegrendszer működését is segítik. E tejtermékek fogyasztása kedvezően befolyásolja a bélműködést, a laktózból képzett tejsav élénkíti a gyomorsavtermelést.
A legtöbb sajt ásványi anyagokban gazdag: 10 dkg lágy sajtban megtalálható az a kalciummennyiség, ami a napi szükséglet 30-40 %-át biztosítja egy felnőtt számára. A kemény sajtok még több kalciumot tartalmaznak, és foszfortartalmuk is igen magas, továbbá nátriumot, káliumot, kloridot és magnéziumot is magunkévá tehetünk fogyasztásukkal. A nyomelemek közül például vasat, rezet és cinket is rejtenek magukban e tejtermékek.

A tej feldolgozása során az A-vitamin tartalom 80-85%-a átkerül a sajtokba, míg a penészérleltek esetén a B-vitamin tartalom is magas értékeket mutat a penészgombák tevékenysége miatt. A nemespenészes sajtok, így a Camembert és a Brie előállításához penészgomba-törzseket használnak. A szigorúan ellenőrzött penészgomba-kultúrák nem jelentenek veszélyt az ember egészségére. 
A sajt fehérje és ásványi anyag tartalma csökkenti a savképződést a nyálban, ezért ennek fogszuvasodást gátló hatása van.  

A sajtfogyasztás mellékhatásai

A sajt számos egészséges összetevője mellett előfordulhatnak negatív mellékhatásai is. Ezek a hatások persze egyéntől függően változnak. Ezért fontos, hogy mindenki tisztába legyen azzal, hogy éppen milyen sajtot fogyaszt.

A magas sótartalmú sajtokat sóérzékenyeknek, vesebetegeknek és magas vérnyomásban szenvedőknek csak kis mennyiségben szabad fogyasztaniuk. Egyes allergiás betegekre szintén rossz hatással lehetnek a hosszú érlelési idejű sajtok.
Ha a sajtunkon penész (természetesen nem nemes penész) jelenik meg, semmiképpen se fogyasszuk el, mivel ezek a penészek rákkeltő anyagot (aflatoxin) is termelhetnek.
Léteznek olyan sajtok, amelyeket natamycin nevű antibiotikummal kezelnek a penészedés ellen. Ezt a gyártóknak kötelezően fel kell tüntetni a csomagoláson. Figyeljünk arra, hogy ezeknek a sajtoknak gondosan és óvatosan távolítsuk el a héját.
Fogyasszunk minél több sajtot vagy inkább fogjuk vissza magunkat? A mértékletesség valószínűleg itt is jó kiindulópont. Az az egy biztos, hogy elődeink vagy akár a környező országok lakóinak a kultúrájában fontos szerepet töltött be a sajtfogyasztás, nagyon sok ételünk alapanyaga.

Forrás:vinoport.hu

SAJTTÁL
Egy többféle fajtából összeállított sajttál, vékonyra darabolt almaszeletekkel, szőlővel, zellerrel, dióval, keksszel: gyors és egyszerű vendégváró falat. Kísérletezz bátran a különféle kombinációkkal!